2013. augusztus 18., vasárnap

Az én brownie-m

Tegnap már írtam, hogy a hagymás-szalonnás lepény után brownie-t sütöttem. Nem rögtön, hanem mikor megjöttem munkából, és úgy jól esett motoszkálni kicsit. És tudtam, a sütire nagy nagy igény mutatkozik a jelenlevő nagyszülők körében (biztos Manó körében is, de ő szuperegészségesen él, ezért beérte fél kiló dinnyével és némi őszibarackkal). Én meg csak örültem. Mindenki jól járt. 
Még melegen adtam, jó sok vaníliafagyival, amiben roppanós csokirétegek voltak. Jól el is tűntek pillanatok alatt...



Hozzávalók:
200 gramm vaj
200 gramm magas kakaótartalmú étcsoki
150 gramm barnacukor
3 egész tojás
110 gramm liszt

Ez a világ legegyszerűbb sütije. A vajat egy tálban megolvasztom a mikróban, majd beletördelem a csokit, és azt is felolvasztom. (Nem muszáj teljesen, ha nagyjából homogén, kint pár perc alatt megolvad a belső hőtől és csak elkavarni kell.) Ekkor jön bele a cukor, ami lehűti, így a tojásból nem lesz rántotta. A tojásokat egyesével keverem bele, végül megkapja a lisztet is, kézzel jól elkeverem, majd sütőpapíros tepsiben, előmelegített 180 fokos sütőben megsütöm.
Ez egy nagyobb adag, így több idő is kell neki. Mivel a brownie szárazon kínzás, 20-25 perc után nézegetem, méghozzá úgy, hogy ujjammal megérintem a tetejét. Amikor már nem tűnik likvidnek a felső, roppanós réteg alatti rész, illetve elkezd repedni a tészta, azonnal kiveszem. Egyrészt még hűlés közben is dermed, másrészt ennyi idő alatt a tojás szalmonella tartalma elpusztul (ha volt).
Ez egy alaprecept, tetszés szerint dúsítható. Mehet bele némi keserű kakaópor (de a mennyiséget a lisztből vonjuk le), csonthéjasok, lengyel karamella kockák, fehércsoki darabok, gyümölcsdarabok, nutella, tonkabab, ami csak eszünkbe jut és ezek kombinációja. Fini.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése